Bács-Kiskunmegye

Bács-Kiskun az ország legnagyobb megyéje, székhelye Kecskemét, területén 119 település fekszik. A megye területe három nagyobb tájegységre osztható: a Duna-menti síkságra, a Duna–Tisza közi Homokhátságra és a Bácskai-löszhátra.¹²³⁴

Megyeszékhely: Kecskemét
Települések száma: 119
Városok száma: 22
Járások száma: 11
Lakónépesség: 488 547 fő
Lakások száma: 246 876
Terület: 8444,9 km²

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1. A megyei összesítés saját számítás.

Bács-Kiskun megye története

Kalocsa az érsekalapítástól a török kivonulásig

Szent István király Kalocsán alapította az ország második érsekségét, Szent László pedig 1090 körül Bács várában hozta létre az érsekség második székhelyét. A tatárok 1241/42 telén elfoglalták és felégették Kalocsát. Később, 1405-ben Zsigmond király mezővárosi kiváltságokat adott Kalocsának. A törökök 1529. augusztus 15-én elfoglalták Kalocsát, majd 1686. október 13-án, kivonulásukkor elpusztították a kalocsai várat.²⁵

Kecskemét és a jász-kunok a földesúri függés végéig

A török hódoltság idején Kecskeméthez 37 elpusztult község határa tartozott, így a hódoltság legnagyobb területű városa lett. A jász-kunok 1745-ben megváltották magukat a földesúri függéstől, ezt redempciónak nevezik. Kecskemét 1834-ben megváltotta a földesúri jogokat, majd 1870-ben törvényhatósági jogú város lett.²⁶⁷

Vármegyei egyesítések 1802-től Trianonig

Bács és Bodrog vármegyét az 1802. évi 27. törvénycikk egyesítette. Az 1876. évi 33. törvénycikk egyesítéssel hozta létre Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét, amelynek nevében a Kiskunság is szerepel. Területe 12 134 km² volt, és ez volt a legnagyobb, legnépesebb vármegye. Később a trianoni szerződés nyomán Bács vármegye legnagyobb részét elcsatolták Magyarországtól.²⁸⁹

Az 1950-es megyerendezéstől a vármegye elnevezésig

A megyerendezés során 1950-ben Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye egy-egy részéből szervezték meg Bács-Kiskun megyét. 1983. december 31-én megszüntették a járásokat, 1990-ben pedig a tanácsrendszert a helyi önkormányzatok rendszere váltotta fel. 2023. január 1-jétől a megye elnevezést a vármegye váltotta fel.¹²

Látnivalók

Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárat 1782-ben alapította az érsek. Barokk olvasótermét 1780-ban az érseki palota keleti szárnyának első emeletén készítették el.¹⁰

Kolon-tó

A Kolon-tó egy egykori tó helyén kialakult mocsár, amely átlagos vízálláskor mintegy 5,5 km hosszú. A Felső-Kiskunsági-tavakkal és a Felső-Kiskunsági-pusztával együtt a Ramsari egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vadvizes élőhely.¹¹¹²

Csólyospálosi földtani bemutatóhely

Csólyospálos mellett 3 km hosszú, szél vájta mélyedés húzódik. Ebben dolomitos mészkő is lerakódott. A dolomitos mészkő egyik népi neve darázskő, és a Duna–Tisza köze geológiai képződménye.¹³

Bócsa-Bugac buckavilága és homokpusztái

A Bócsa-Bugac buckavilága és homokpusztái nevű védett terület 11 488 hektár. A területen végighúzódó két nagy buckavonulat aránya megközelíti a 70 százalékot.¹⁴

Érdekességek

A Kiskunsági Nemzeti Parkot 1975-ben alapították, az országban másodikként, 30 628 hektáron. Kilenc egységből álló hálózata ma több mint 50 000 hektár.⁴¹²
A Kiskunsági Nemzeti Park területén több mint 12 000 faj él, ebből az állatfajok száma 8800 feletti.¹²
Kalocsa környékén az 1740-es években az Ormánságból betelepült lakosok kezdtek paprikát termeszteni. A kalocsai fűszerpaprika sikert aratott a párizsi világkiállításon.⁵
Haynald érsek 1877. március 7-én csillagdát alapított a kalocsai gimnáziumban.⁵

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Bács-Kiskun megye több településén kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.bacs-kiskunmegyeben.com Ajtó ajto.bacs-kiskunmegyeben.com Redőny redony.bacs-kiskunmegyeben.com Szúnyogháló szunyoghalo.bacs-kiskunmegyeben.com

Kereskedelmi oldal. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/B/Bács-Kiskun megye.html
Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat bacskiskun.hu/lap/tortenelem
Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat bacskiskun.hu/lap/a-mi-varmegyenk
Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat bacskiskun.hu/lap/termeszet
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/K/Kalocsa.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/K/Kecskemét.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/J/Jászkun Kerület.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/B/Bács-Bodrog vármegye.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/P/Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/K/Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár.html
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság knp.hu/hu/kolon-to
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság knp.hu/hu/kiskunsagi-nemzeti-park
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság knp.hu/hu/csolyospalosi-foldtani-bemutatohely
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság knp.hu/hu/bugac

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.